Tüntetés az Európai Unió szélsőségesen hungarofób bírósága ellen
2024. június 14. 15:44
Ma 18 órától tüntetést tartanak az Európai Unió budapesti képviselete előtt, a Lövőház utca 35-nél. Ahogy arról beszámoltunk, a demonstrációt Bayer Zsolt publicista hirdette meg, amiért az Európai Bizottság immár másodszor nyújtott be keresetet hazánk ellen az Európai Bírósághoz.
Ismert: az Európai Unió Bírósága kétszázmillió euró (mintegy nyolcvanmilliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert állítása szerint nem tartja tiszteletben az uniós jogszabályokat.
Az EU-bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében továbbá arra kötelezte Magyarországot, hogy fizessen a szabályozás betartásában mutatkozó késedelem minden egyes napjára egymillió euró összegű bírságot, mivel nem teljesítette a bíróságnak a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban 2020 decemberében hozott ítéletében foglaltakat.
„Magyarország nem engedi be a migránsokat, Magyarország nem hajlandó olyan állapotokat teremteni a határain belül, amilyen állapotok uralkodnak ma a nyugati nagyvárosokban, Magyarország nem hajlandó kiugró bűnözési statisztikák, állandó erőszak és állandó terrorfenyegetettség árnyékában élni” – írta a felhívásában Bayer Zsolt.
Soros György bírósága hozta meg ezt az ítéletet. A brüsszeli buborék tele van Soros embereivel. Sorosnak van egy terve, hogy évente be kell hozni egymillió migránst Európába, és jöjjön létre egy kevert kontinens – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott interjúban az EU-bíróság tegnapi ítélete kapcsán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.