A Gróf Széchenyi Család Alapítvány nyolcadik alakalommal hirdeti meg a "STÁDIUM” történelmi vetélkedőt gimnáziumok és középiskolák számára, amely 2025-ben, rendhagyó módon a „Gróf Széchenyi István a reformkorban 200’ címmel, a Legnagyobb magyar jóvoltából tett első, a magyar nyelv felemeléséért, az ’egy Tudós Társaság alapításának 200. évfordulójának állít emléket. Az Emlékévet tematikus konferencia, gróf Széchenyi István életútjának jelentős helyszíneinek bemutatása, Stádium tábor, történelmi Stádium pályázat gazdag kínálata szólítja meg a Kárpát-medencei magyar nyelvű diákságot. Az Emlékév célja, a diákság megszólítása és annak elérése, hogy megismerjék, feldolgozzák a kétszáz évvel ezelőtti magyarországi események elindításának fontos mozzanatait, és azonosulva a nemzeti reformgondolatokkal, törekvésekkel erősödjék nemzettudatuk.
A Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 222. évfordulóján tartott sajtótájékoztatón az alapítvány méltóképpen megemlékezett Gróf Széchenyi Ferenc, a múzeum fundatorának 1802. november 25-én kelt alapítólevelének kiállításáról.
A sajtótájékoztató során a program jelentőségéről és a Reformkor máig ható értékeiről beszéltek az esemény meghívott előadói és tiszteletbeli vendégei.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
A „civil parlament” ülését Harrach Péter, az MKDSZ elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az MI máris beláthatatlan változásokat hozott. „Félni kell az MI-től? Nem, de az embertől igen” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, aki ennek kapcsán a katolikus egyház társadalmi tanítását is felidézte.
Az Egyesült Államokban január 20-tól új elnöki adminisztráció lép hivatalba, az addig hátralévő szűk két hónapban úgy tűnik, hogy a még hivatalban lévő demokrata adminisztráció, illetve az európai országok vezetésének egy része mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború eszkalációjának veszélyét növelje.
- Az európai és a magyar kultúra a kereszténység alapjaira épült, ez határozza meg írott és íratlan szabályainkat, együttélési normáinkat, ennek szellemében éljük a mindennapjainkat, akkor is, ha sokan nem vallásosak – rögzíti Szelezsán György.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
