A Fitch Ratings változatlanul befektetésre ajánlja Magyarországot, a kilátást pedig stabilra javította.
youtube
A Fitch Ratings pénteki minősítésében változatlanul befektetésre ajánlja hazánkat, a kilátást pedig stabilra javította, azaz Magyarország pozitív visszaigazolást kapott a hitelminősítőtől – jelezte péntek éjjeli közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Moody’s múltheti és a Standard and Poor’s októberi megerősítő minősítésével, a három legnagyobb hitelminősítő továbbra is egyöntetűen befektetésre ajánlja hazánkat, ami a töretlen bizalmat tükrözi. A Fitch döntése is rámutat, hogy a magyar gazdaság alapvető fundamentumai stabilak.
Hazánk megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, a magyar állampapírok népszerűsége töretlen. Az erős befektetői és piaci bizalmat a sikeres kötvényaukciók és a külföldi működőtőke-befektetések folyamatos beáramlása is igazolja, amelyek révén olyan jelentős gigaberuházások kapcsolódnak be a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD, a BMW, a SEMCORP, vagy az EcoPro – emlékeztet a tárca.
A kormány megteremtette a költségvetés és a növekedés egyensúlyát. Magyarország finanszírozási helyzete stabil, miközben a kormány elkötelezett a szigorú költségvetési gazdálkodás, a hiány és az államadósság csökkentése mellett. A 2025-ös békeköltségvetés a tartós konjunktúra alapjainak lefektetésével hozzájárul, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható és magas ütemű növekedési pályára. Ezt az irányt erősíti meg a Fitch pozitív minősítése.
A magyar gazdaság stabil és válságálló, a magyar gazdaság fundamentumai jól teljesítenek.
Töretlenül magas a foglalkoztatottság, 2010-hez képest egymillióval többen, 4,7 millióan dolgoznak, a regisztrált munkanélküliek száma történelmi mélyponton van, miközben a fogyasztás bővül és a belső konjunktúra helyreáll. Az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összességében 2,8 százalékkal nőtt, ami az uniós középmezőny elejébe tartozik. A turisztikai ágazat is kimagaslóan teljesít, 2024. január-októberben 15,5 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ami 10,2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A belgazdasági helyreállását továbbra is nagymértékben segíti, hogy a kormány célzott és hatékony intézkedéseivel letörte és alacsony szintre szorította az inflációt,melynek mértéke októberben mindössze 3,2 százalék volt. Ehhez társul a reálbérek már több mint egy éve tartó dinamikus növekedése, ami szeptemberben 9,2 százalékot ért el.
A jelentős bérdinamika – tovább erősítve a gazdaság alapfundamentumait – tartós maradhat, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között létrejött hároméves bérmegállapodás garantálja, hogy 2025-ben és azt követően is nagymértékben növekedjen a fizetések vásárlóereje.
A megállapodás értelmében a minimálbér 2027-re összességében 40 százalékkal nőhet, 2025-ben kilenc százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet.
A kormány célja, hogy 2025-ben a magyar gazdaság három százalék fölötti növekedést érjen el, melynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. A kormány a növekedés támogatása érdekében 21 intézkedésből álló Új gazdaságpolitikai akciótervet dolgozott ki. Az akcióterv célja, hogy tovább növelje a fizetések vásárlóerejét, biztosítsa a megfizethető lakhatást, továbbá a Demján Sándor-programon keresztül megduplázza a hazai kkv-k méretét és hozzájáruljon a vállalkozások termelékenységi ugrásához. Az akcióterv összesen négyezermilliárd forintnyi forrást mozgat meg, amellyel nemcsak a gazdasági növekedést támogatja, hanem annak bevonó jellegét is erősíti, így a konjunktúra eredményeiből a társadalom és a gazdaság lehető legszélesebb köre részesül majd, különösen a magyar családok és a hazai kkv-k.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).