Emelkednek a Magyar Posta levélfeladásai díjai januártól
2024. december 13. 19:02
A társaság célja, hogy a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően továbbra is hatékonyan, a 21. századi ügyfélelvárásoknak megfelelően végezze tevékenységét úgy, hogy az ország minden pontján a jogszabályoknak megfelelő, minőségi és ügyfélközpontú szolgáltatást biztosít.
2025. január 1-jétől a lakosság által leggyakrabban használt 50 gramm alatti tömegkategóriákban a díjak a következők szerint alakulnak: a belföldi elsőbbségi levél díja 25 Ft-tal, 365 Ft-ról 390 Ft-ra, míg a szintén belföldi nem elsőbbségi levél díja 15 Ft-tal, 255 Ft-ról 270 Ft-ra változik. A Magyar Posta belföldi levélfeladási díjai a legalacsonyabbak közé tartoznak régiós viszonylatban még mindig.
Változnak a többletszolgáltatások tarifái is. Papíralapú feladás esetén az ajánlott többletszolgáltatás díja 70 Ft-tal, a tértivevény többletszolgáltatásé pedig 120 Ft-tal emelkedik.
Továbbra is kedvezőbb díjjal érhetők el az elektronikus adattal feladott ajánlott és tértivevényes levélküldemények. Előbbi többletszolgáltatás tarifája 660 Ft-ról 725 Ft-ra, utóbbi díja 480 Ft-ról 590 Ft-ra módosul.
A díjszabást érintő további részletekről, díjakról a Posta honlapján található Postai Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételekből (PSZ ÁSZF) tájékozódhat.
A Magyar Posta évente több mint 400 millió levelet kezel, amelynek több mint 90%-át az üzleti partnerek adják fel, a lakosság által feladott levelek mennyisége alacsony, évente átlagosan 1-2 levelet ad fel egy magánszemély.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
