Szijjártó Péter: Európában lesz a legnagyobb energiahiány és áremelkedés, Magyarország meg tudja védeni magát
Szerző: Gondola
2026. március 11. 14:36
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a budapesti kormányülésen arról beszélt, hogy Európában alakulhat ki a világ legnagyobb energiahiánya és áremelkedése, elsősorban a közel-keleti konfliktusok és az orosz energiahordozók európai kizárása miatt.
A miniszter szerint azonban Magyarország szuverén energiapolitikájának köszönhetően képes megvédeni magát a legsúlyosabb következményektől.
A tárcavezető kiemelte, hogy az Irán körül kialakult háborús helyzet gyorsan eszkalálódott, és rövid idő alatt több olyan országot is bevont a konfliktusba, amelyek kulcsszerepet játszanak a globális energiaellátásban. Különösen fontosnak nevezte a Hormuzi-szoros helyzetét, mivel ezen az útvonalon halad át a világ tengeri olajkereskedelmének mintegy egyharmada, valamint a földgáz-kereskedelem jelentős része. Ha a szoros lezárul vagy működése akadályozott, az hatalmas mennyiségű energiahordozó kiesését okozza a világpiacon, illetve bizonytalanná teszi a szállítást.
Szijjártó szerint Európa ebben a helyzetben különösen nehéz helyzetben van, mert a tengeri energiaszállítás bizonytalansága mellett az Európai Unió korábbi döntései – amelyek korlátozták az orosz energiahordozók importját – tovább szűkítették a kontinens energiaforrásait. Úgy fogalmazott, hogy emiatt jelenleg Európában áll rendelkezésre a legkevesebb energiahordozó a világon, ami komoly hiányhoz és drasztikus áremelkedéshez vezethet.
A miniszter rámutatott, hogy az energiaár-emelkedés már most érezhető az üzemanyagpiacon. Példaként említette Lengyelországot, ahol a dízel ára egyes kutakon már meghaladta a 8 zlotyt (körülbelül 800 forintot), míg a benzin ára nagyjából 6,8 zloty (kb. 680 forint) körül alakul. Szerinte az ilyen áremelkedések jól mutatják, milyen erős nyomás alatt áll az európai energiapiac.
Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarországon az emberek aggodalommal figyelik a két közeli konfliktust – az ukrajnai háborút és a közel-keleti háborút –, mert ezek mind az árak, mind az ellátásbiztonság szempontjából kockázatot jelentenek. A kormány ezért vezette be a védett energiaárakat, amelyek célja a magyar vállalkozások és gazdák megóvása a drasztikus drágulástól.
A külügyminiszter úgy véli, hogy az iráni konfliktus várhatóan hosszabb ideig fennmarad, mivel az ország új vallási vezetése is az előzőhöz hasonló politikai irányvonalat képvisel, és Irán továbbra is eszkalációs stratégiát követ. Szerinte a térségben rakéta- és dróntámadások zajlanak, ami azt jelzi, hogy a konfliktus nem fog gyorsan lezárulni. A külügyminiszter szerint emiatt a közel-keleti és az ukrajnai háború is tartós biztonsági és gazdasági kihívás maradhat Európa számára.
