Lengyelországban orosz megrendelésre végzett szabotázsakciók
2024. május 20. 23:23
A lengyel hatóságok eddig kilenc személyt - lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárokat - gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végzett szabotázsakciók, ezen belül gyújtogatás elkövetése miatt - közölte hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő.
Tuskot a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban azon korábbi bejelentéséről kérdezték, hogy a hét folyamán tájékoztatja a közvéleményt a lengyelországi orosz befolyás vizsgálatáról, valamint az ehhez köthető szabotázsakciókról és provokációkról.
A kormányfő megerősítette: kedden ismerteti a lengyelországi orosz és fehérorosz befolyást vizsgáló bizottság létrehozásának tervét.
Ami a diverziós és szabotázsakciók ügyét illeti, az "nagyon komoly", és több európai országot is érint - jelentette ki Tusk. Ebben az összefüggésben Lengyelország mellett Lettországot és Litvániát említette. Svédországból is jöttek jelzések, hogy "furcsa események közül egyesek szintén szabotázs eredménye lehetnek" - tette hozzá.
Közölte: jelenleg kilenc személy van előzetes letartóztatásban, miután meggyanúsították őket, hogy közvetlenül az orosz titkosszolgálatok utasítására részt vettek lengyelországi szabotázsakciókban.
Ukrán, fehérorosz és lengyel állampolgárokról van szó, akiket bántalmazással, gyújtogatással vagy gyújtogatási kísérletekkel gyanúsítottak meg - fejtette ki Tusk. A Lengyelországgal szövetséges országokkal együttműködve a hatóságok például egy wroclawi festékgyártó üzem felgyújtási kísérletét hiúsították meg, amely mögött az orosz hírszerzés állt - mondta.
Litvániában is hasonló esetek történtek, köztük az IKEA cég raktárának felgyújtása - idézte fel Tusk. Hozzáfűzte: a litvániai incidensek kapcsán letartóztatott személyeknek közük lehet más lengyelországi gyújtogatásokhoz is. Azok további helyszíneit azonban a kormányfő a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem akarta megnevezni.
Lengyelországban az utóbbi időben több, jelentős károkat okozó tűzeset történt, amelyek ügyében jelenleg nyomozás zajlik.
Május 10-én a dél-lengyelországi Siemianowice Slaskie városban egy hulladéktároló lobbant fel, a tűzoltás nyolc napon át tartott. Május 12-én Varsóban nagyrészt leégett egy vásárcsarnok, ahol elsősorban vietnami és lengyel kiskereskedők béreltek boltokat. Ugyanazon a napon a főváros más helyein is nagyobb tűzeseteket jelentettek. A hatóságok mindezekről közölték: a nyomozás folyamatban van, egyelőre nem állapítható meg, külföldi titkosszolgálatok álltak-e az események hátterében, vagy sem.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.