A Belügyminisztérium javaslata szerint a tanárok és óvónők fizetése január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal emelkedik.
A Belügyminisztérium az MTI-nek szerdán megküldött közleményében azt írta, a szakmai és társadalmi egyeztetéseket követően a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja a pedagógusok béremeléséhez szükséges részletszabályokat. A javaslat szerint a tanárok és óvónők fizetése január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal emelkedik; a béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust, és a szakképzésben dolgozó oktatókat is érinti.
A 2025-ös béremelésre a kormány 339 milliárd forintot biztosít a céltartalékban, ezen felül a 2024. évi béremelés fedezetének bázisba építésére a költségvetés tervezete 323,5 milliárd forintot határoz meg 2025-ben. A költségvetés tervezete már a 2026. évi pedagógus bérfejlesztésre is elkülönít 190 milliárd forintot - írták.
Hozzátették: a tanárbéremeléshez szükséges források 88 százalékát a magyar kormány, 12 százalékát az Európai Unió biztosítja.
"Sajnálattal látjuk, hogy ennek ellenére a magyar baloldal európai parlamenti képviselői még most is mindent megtesznek azért, hogy Brüsszel ne fizesse ki a Magyarországnak járó uniós forrásokat"
- olvasható a BM közleményében.
Tudatták azt is, hogy a béremeléshez a kormány a 2024. évihez képest 21,2 százalékkal magasabb bértömeget biztosít, amelyet a részletszabályok alapján differenciál a munkáltató.
Azt írták, a javaslat értelmében a pályakezdő gyakornokok bére 2025-ben 640 900 forintra emelkedik, az egyes fokozatokhoz tartozó sávhatárok is emelkednek. Emlékeztettek rá: 2010-ben a gyakornokok átlagfizetése 129 500 forint volt, 2024-ben ez az összeg 528 800 forintra emelkedett.
A mesterfokozat megléte továbbra is plusz 2 százalékos, egyes kiemelt tantárgyak tanítása - mint a matematika, kémia, biológia, fizika, földrajz, természettudomány, digitális kultúra - a már 2024-ben is biztosított plusz 4 százalék helyett 2025-ben már plusz 7 százalékkal magasabb illetményt eredményez - írták.
Megjegyezték: a teljesítménybérezés miatt azok is jól járnak, akik többet tesznek a gyermekekért, nagyobb mértékben emelkedik a fizetése például azoknak is, akik hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, hiszen a bérrel párhuzamosan nő az esélyteremtési illetményrész mértéke is. Hozzátették: a felzárkózó vagy kedvezményezett településen tanítók bére továbbra is 20 százalékkal magasabb kell, hogy legyen.
A BM közleményében arról is írt, a kormány vállalása alapján a tanárok átlagbérének 2024-ben a diplomás átlagbér 71,8 százalékát kell elérnie, 2025-ben pedig a 80 százalékát.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.