Az amerikai szenátus szerdán jóváhagyta Tulsi Gabbard kinevezését a Nemzeti Hírszerzés igazgatói posztjára, így Donald Trump elnök jelöltje hivatalba léphet a szövetségi hírszerző szervezeteket összefogó intézmény élén.
A kongresszus felsőházában tartott voksoláson a jelöltet 52-48 arányban erősítették meg jórészt a pártvonalak alapján. Egyetlen republikánus szenátor, Mitch McConnell utasította el Donald Trump elnök jelöltjét.
A Donald Trump vezette adminisztráció kongresszusi elfogadást igénylő tagjelöltjei közül Tulsi Gabbard, korábbi demokrata kongresszusi képviselő és katonai veterán a tizennegyedik, aki elfoglalhatja hivatalát.
Az egészségügyi miniszteri posztra jelölt ifjabb Robert F. Kennedy-ről csütörtökön tart szavazást a szenátus.
Az Egyesült Államok 18 szövetségi szintű hírszerző szervezetét összefogó Nemzeti Hírszerzést a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően hozták létre részben annak érdekében, hogy a különböző hírszerzéssel foglalkozó intézmények között megfelelő legyen az információáramlás.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
