Gyöngyös, a Mátra kapuja
A hét évszázados városi múlttal büszkélkedő mátraaljai Gyöngyös nagy vendégforgalmi, borászati lehetőségekkel rendelkezik, ipari múltja elsőrorban az elektronikához és az áramtermeléshez köti. Belvárosa egészen különleges művelődési értékeket mutat föl, barokkos hangulatot áraszt.
Történelem dereng az ősi falak közt.
A Szent Korona ház. A történelemben háromszor szállt meg itt a Szent Korona.
A barokk csoda. A sok titokzatos részletet rejtő építmény gótikus korában maga Mátyás király is többször járt a Nagytemplomban.
A Szent Bertalan-istenháza Európa egyik legszebb templombelsőjét ragyogtatja.
Fél évszázada áll a toronyház a Nyolcvanas városrész fölé magasodva. Kedvelt jellegzetességként jegyzik az itt lakók.
A Vármegyeháza, homlokán Heves vármegye címerével - bár Gyöngyös soha nem volt vármegyeszékhely.
Kossuth, akinek háza volt a városban.
Kiss Ernő aradi vértanú - Kossuth mellett.
A Kardját néző huszár valamikor Gyöngyös egyetlen komoly szobra volt. Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása szerethető érték. Ez az eredeti, a budai Várban lévő a másolat.
A legnagyobb magyar biedermeier költő, Vachott Sándor emléktáblája szülőháza falán. Öccse, Vahot Imre lapszerkesztőként adta a János vitéz címet Petőfi költeményének, a poéta Kukoricza Jancsi címmel nyújtotta be kéziratát.
Nepomuki Szent János-kápolna - az 1700-as évek eleje óta vigyáz a közeli hídra.
Az egykori zsinagóga - közelít a 100 éves korhoz az épület.
A Gyöngyös-patakban most csak az aszály engedte vékony ér csordogál.
Az Orczy-kert sarokbástyája a Pampuk saroknál. Pampuk Mihályt és zöldséges boltját már rég elfelejtették, nevét azonban több mint egy évszázada őrzi a közlekedési forduló.
Címkép: A Szent Korona ház árkádsora - Molnár Pál felvételei
